Mi is a szorongás?

A szorongás a személy által érzékelt fenyegetésre adott normális válaszreakció, a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. A szorongás normálisan is megjelenik változások, új élmények, helyzetek, kudarc, veszteség, érési krízisek során.

 

Kóros szorongásról akkor beszélünk, ha a fenti reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be, illetve, ha aránylag enyhe ingerek túlzott aktivációt, azaz szorongást váltanak ki.

 

A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb pszichiátriai betegségek közé tartoznak.Reprezentatív felmérések alapján a szorongásos kórképek 1-éves prevalenciája (előfordulási gyakorisága) 12,6-17,2 % között van, a nők körében gyakoribb.

 

• Hogyan nyilvánul meg a szorongás?

Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Szorongásos zavarról akkor beszélhetünk, ha a szorongás tünetei hosszabb ideig fennállnak és megzavarják a hétköznapi életvezetést.

 

• A szorongás jelei:
• Érzelmekben megnyilvánuló változások:

Indokolatlan szomorúság, örömtelen, boldogtalan a szorongó személy. Bizalmatlanná, féltékennyé válhat, sértődékeny és haragos, illetve agresszív ellentámadásba megy át, ha fenyegetve érzi magát.  Aggódás, félelem, baljóslatú előérzet, irritabilitás jellemezheti a szorongó személyt.,

 

• Testi jelek:

Hideg, verítékes bőr, remegés, szapora pulzus és légzés, kipirulás, elsápadás, émelygés, hasmenés, gyakori vizelési inger, száraz száj, rövidült légvétel, gombóc a torokban, mellkasi fájdalom. Hosszabb távon alvászavarok, szexuális problémák jelenhetnek meg.

 

• Viselkedéses jelek:

A szorongással küzdő személy magatartása is megváltozik: fel-alá járkál, ujjaival dobol, lábát rázza, alig gesztikulál, arcmimikája szegényesebb, beszéde halk, kevésbé modulált, gyakrabban él félelemre, ijedtségre utaló fordulatokkal.

 

• Kognitív jelek:

A gondolkodásban is megfigyelhetőek változások, a szorongó személy a külvilágból érkező információkat „negatív szűrön” keresztül érzékeli. Továbbá figyelemzavar, beszűkült gondolkodás, szomorú jövőkép és pesszimizmus jellemző.

 

• A szorongás kialakulásának lehetséges okai:
• 1.         Öröklött tényezők.
• 2.         Veszteségek: társ, munka, anyagi
• 3.         Nehéz anyagi körülmények.
• 4.         Tartós stressz
• 5.         Társ, intimitás hiánya
• 6.         Alacsony önértékelés
• 7.         Életkori válságok változó kor, felnőtté válás, öregedés.

 

• Szorongás fajtái

A szorongás, mint önálló tünet is megjelenhet, de számos testi, illetve mentális betegség kísérője is lehet.

 

 

• 1.         Generalizált szorongás

Fő tünet: állandó, túlzott szorongást, aggodalmaskodást, „félelemteli várakozás”-t él át az egyén számos olyan eseménnyel, körülménnyel, aktivitással kapcsolatban (munka, iskolai teljesítés), amelyet nehezen tud kontrollálni. Koncentrációzavarok, fáradékonyság, feledékenység, teljesítménycsökkenés, alvászavar kíséri általában. A tünetek min. 6 hónapon keresztül fennállnak. Egyértelműen, tartósan szenvedést és életviteli nehézséget okoz.

 

 

• 2.         Fóbia

Irracionális félelem tárgytól, állattól, helytől, személytől. A fóbiával küzdő személyek igyekeznek elkerülni a szorongást, félelmet kiváltó helyzetet, tárgyat stb. A fóbia gyakran a személy életvitelét (és családjáét is ) nemegyszer alapvetően befolyásolja.

 

 

Három fő csoportját különíthetjük el:

• Agorafóbiás zavar: nyílt terektől való félelem
• Szociális fóbia: szociális helyzetektől való félelem
• Specifikus fóbiák: állatok, tárgyak, természeti jelenségektől való félelem.

 

• 3.         Pánik

A szorongás rohamokban jelentkezik, viszonylag hamar eléri a maximális szintet (kb. 10 perc), majd lassan oldódik. Tünetei: zavar, szédülés, nehézlégzés, émelygés, heves szívdobogás, izzadás. A roham jól körülhatárolt időszaka alatt intenzív félelem és diszkomfort-érzés jelentkezik Gyakran kíséri agorafóbia (nagy terektől való félelem). Gyakori a megőrüléstől és az önkontroll elvesztésétől való félelem. A pánikrohamot átélő személyek gyakran azt gondolják, a szívükkel van a probléma, vagy szívinfarktusuk volt.

 

• 4.         Kényszeres zavar

Éber tudatállapot mellett megjelenő, a személy akarata ellenére érvényesülő, kínzó gondolati tartalmak és/ vagy cselekvési kényszerek. Szorongással járnak együtt, az egyén megpróbál védekezni ellenük. A kényszerek nagy része tartalmilag három csoportba sorolható:

• Erkölcsileg, a konvenciókat illetően tilalmas vagy bűnös dolgok
• A dolgok elrendezésével kapcsolatos kényszerek
• A tisztasággal, beszennyeződéstől való félelemmel kapcsolatos

 

• 5.         Akut stressz zavar

Súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. A tünetek azonnal jelentkeznek, és a stressz megszűnése után gyorsan csökkennek és elmúlnak.

 

• 6.        Poszttraumás stressz zavar

Olyan szorongásos zavar, amely egy trauma átélése után jön létre. Eredhet valamiféle küzdelemből, túszhelyzet, nemi erőszak, súlyos baleset túléléséből, vagy egy hosszú katonáskodás, háborúzás is létrehozhatja. Az egyén retteghet a trauma megismétlődésétől, ezért elkerülő magatartást tanúsít (pl. autóbaleset után nem ül volán mögé).

 

• A szorongás kezelése

A pszichoterápiás módszerek nagyon eredményesek, különösen a kognitív viselkedési terápia. Nagy számban használnak terápiás kezeléseket, de ezek csak hosszabb idő után hoznak eredményt.